ʽABDU L-BAHÁ PÁRIZSI BESZÉDEK

Átírás

1 ʽABDU L-BAHÁ PÁRIZSI BESZÉDEK Budapest, 2014

2 Fordította: Kozma Dániel Lektorálta: Woods Andrea A fordítás alapja: Bahá í Publishing Trust, Wilmette, Illinois 60091, USA, 1995 Kiadja a Magyarországi Bahá í Közösség Országos Szellemi Tanácsa ISBN Budapest, 2014

3 ʽABDU L-BAHÁ PÁRIZSI BESZÉDEK

4

5 Párizsi Beszédek 1 TARTALOM ELŐSZÓ... 5 BEVEZETÉS... 7 ELSŐ RÉSZ A KEDVESSÉG ÉS ROKONSZENV KÖTELESSÉGE AZ IDEGENEKKEL ÉS A KÜLFÖLDIEKKEL SZEMBEN AZ IGAZ GONDOLATOK EREJE ÉS ÉRTÉKE AZON MÚLIK, HOGY MEGNYILVÁNULNAK-E CSELEKEDETEKBEN ISTEN A HATALMAS EGYÜTTÉRZŐ ORVOS, AKI EGYEDÜL HOZ IGAZ GYÓGYULÁST A KELETI ÉS NYUGATI NÉPEK KÖZÖTTI EGYSÉG SZÜKSÉGESSÉGE ISTEN MINDENT MEGÉRT, Ő SENKI ÁLTAL FEL NEM FOGHATÓ A HÁBORÚ SZÁNALMAS OKAI; MINDENKI KÖTELESSÉGE TÖREKEDNI A BÉKÉRE AZ IGAZSÁG NAPCSILLAGA AZ IGAZSÁG FÉNYE KELETEN ÉS NYUGATON IS RAGYOG AZ EGYETEMES SZERETET ʽABDU L-BAHÁ RABOSKODÁSA ISTEN LEGNAGYOBB ADOMÁNYA AZ EMBER SZÁMÁRA A FELHŐK, AMELYEK ELHOMÁLYOSÍTJÁK AZ IGAZSÁG NAPCSILLAGÁT A VALLÁSOS ELŐÍTÉLETEK ISTEN JÓTÉTEMÉNYEI AZ EMBERREL SZÉPSÉG ÉS HARMÓNIA A SOKFÉLESÉGBEN KRISZTUS ELJÖVETELÉRŐL SZÓLÓ JÖVENDÖLÉSEK IGAZ JELENTÉSE A SZENTLÉLEK - AZ ISTEN ÉS AZ EMBER KÖZÖTTI KÖZVETÍTŐ ERŐ AZ EMBER KETTŐS TERMÉSZETE AZ ANYAGI ÉS A LELKI FEJLŐDÉS AZ ANYAG EVOLÚCIÓJA ÉS A LÉLEK FEJLŐDÉSE SZELLEMI TALÁLKOZÓK PÁRIZSBAN A KÉTFÉLE FÉNY SZELLEMI TÖREKVÉS A NYUGATON EGY PÁRIZSI LAKÁSBAN TARTOTT ELŐADÁS BAHÁ U LLÁH A JÓ ELGONDOLÁSOKAT VÁLTSUK CSELEKEDETEKKÉ... 74

6 2 Párizsi Beszédek 27. A VÍZ ÉS TŰZ ÁLTALI KERESZTELKEDÉS IGAZ JELENTÉSE ELŐADÁS A L ALLIANCE SPIRITUALISTE-BEN A SZELLEM FEJLŐDÉSE ʽABDU L-BAHÁ IMÁI ÉS KÍVÁNSÁGAI A TESTRŐL, A LÉLEKRŐL ÉS A SZELLEMRŐL A BAHÁ ÍOKNAK SZÍVVEL-LÉLEKKEL KELL MUNKÁLKODNIUK A VILÁG ÁLLAPOTÁNAK JOBBÍTÁSÁN A HAMIS VÁDAKRÓL NEM LEHETSÉGES IGAZI BOLDOGSÁG ÉS FEJLŐDÉS SZELLEMISÉG NÉLKÜL BÁNAT ÉS FÁJDALOM A TÖKÉLETES EMBERI ÉRZÉSEK ÉS ERÉNYEK AZ EMBEREK KEGYETLEN KÖZÖMBÖSSÉGE AZ IDEGEN NÉPEK SZENVEDÉSEI IRÁNT NE BÁTORTALANODJUNK EL AZÉRT, MERT SZÁMUNK CSEKÉLY! ʽABDU L-BAHÁ SZAVAI WAGNER TISZTELETES TEMPLOMÁBAN MÁSODIK RÉSZ Bahá u lláh tanításainak tizenegy alapelve, ahogyan azt ʽAbdu l-bahá Párizsban ismertette TEOZÓFIAI TÁRSASÁG, PÁRIZS AZ ELSŐ ALAPELV AZ IGAZSÁG KERESÉSE A MÁSODIK ALAPELV AZ EMBERISÉG EGYSÉGE A HARMADIK ALAPELV A NEGYEDIK ALAPELV A VALLÁS ÉS A TUDOMÁNY KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS ELFOGADÁSA AZ ÖTÖDIK ALAPELV AZ ELŐÍTÉLETEK ELTÖRLÉSE A HATODIK ALAPELV A LÉTEZÉS FELTÉTELEI A HETEDIK ALAPELV AZ EMBEREK EGYENLŐSÉGE A NYOLCADIK ALAPELV AZ EGYETEMES BÉKE A KILENCEDIK ALAPELV A VALLÁS ELKÜLÖNÜLÉSE A POLITIKÁTÓL A TIZEDIK ALAPELV A NEMEK EGYENLŐSÉGE A TIZENEGYEDIK ALAPELV A SZENTLÉLEK HATALMA EME HATALMAS ÉS DICSŐSÉGES ÜGY AZ UTOLSÓ TALÁLKOZÓ HARMADIK RÉSZ ʽABDU L-BAHÁ ELŐADÁSA A BARÁTOK TALÁLKOZÓHELYÉN

7 Párizsi Beszédek AZ IMA A GONOSZ A LÉLEK FEJLŐDÉSE A SZERETET NÉGY FORMÁJA ʽABDU L-BAHÁ ÁLTAL KINYILATKOZTATOTT TÁBLA

8

9 Párizsi Beszédek 5 ELŐSZÓ 1. A Párizsi beszédek első kiadása, melyet a United Press adott ki 1912-ben Surrey-ben, csupán ʽAbdu l-bahá azon beszédeit tartalmazta, melyek 1911 októbere és decembere között hangzottak el Párizsban. A második kiadásban, amely 1915-ben jelent meg, ezekhez hozzátettek kiegészítő részeket, három előadás és egy tábla formájában, melyeket ʽAbdu l-bahá 1912 és 1913 között Angliában tett látogatása során jegyeztek le. Ezek a kiegészítő szövegek minden további kiadásnak a részét képezték, és mára közkeletűen összetartozónak tekintik őket a könyvvel. Ebben a legújabb kiadásban megfontolásra került a kiegészítő rész megfelelő kezelésének kérdése, és az a döntés született, hogy bár a szövegek benne maradnak a könyvben, csak egy újonnan létrehozott Harmadik részben. (A könyvben lévő szöveg korábban mindössze két részre lett felosztva.) A beszédeket továbbá első alkalommal számoztuk meg, valamint a Bahá í Könyvkiadók Nemzetközi Konferenciája által 1992-ben elfogadott javaslatokkal összhangban a bekezdéseket is számozással láttuk el, a szöveg idézését és fordítását segítendő. 2. ʽAbdu l-bahá franciaországi tartózkodása idején perzsául tartott beszédeket, melyeket akkor lefordítottak franciára. A Párizsi beszédek négy Nagy-Britanniából érkezett látogató - Lady Sarah Louisa Blomfield és két lánya, Mary Esther Blomfield és Rose Ellinor Blomfield, valamint Beatrice Marion Platt - eredeti jegyzeteinek gyűjteménye. Ezeket a jegyzeteket később lefordították angolra és kiadták őket ʽAbdu l-bahá javaslatára. A négy fordító kétségei ellenére közös erőfeszítésük gyümölcse, a Párizsi beszédek, az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt bahá í könyvnek bizonyult, melyet számos nyelvre lefordítottak. Mint minden gyűjteményes munka esetén, itt is tapasztalható bizonyos stílusbeli eltérés az egyes beszédek között, de a történelmi hitelesség végett csupán néhány szükséges változtatást hajtottunk végre az Igazságosság Egyetemes Házának jóváhagyásával óta összesen tizenegy kiadást és számos újranyomást élt meg a könyv, és egy bizonyos ideig az előadások az Amerikai Egyesült Államokban is kiadásra kerültek ʽAbdu l-bahá bölcsessége címmel. A tizenkettedik kiadásban szeretnénk kifejezni hálás köszönetünket a Franciaországi Bahá íok Országos Szellemi Tanácsának (Assemblée Spirituelle Nationale des Bahá ís de France), hogy rendelkezésünkre bocsátották az ʽAbdu l-bahá párizsi látogatásai során meglátogatott néhány

10 6 Párizsi Beszédek hely fényképeit. ʽAbdu l-bahá további két alkalommal tett látogatást Párizsban, amely által ezt a gyönyörű várost felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyatékkal ajándékozta meg.

11 Párizsi Beszédek 7 BEVEZETÉS 1. Nyugaton a XX. század első fele nagy változások időszaka volt, ellentétes vágyaké és reményeké. Sok embert foglalkoztatott a szellemi útkeresés, amely olyan különböző területekre vezette őket, mint a spiritizmus, a gyógyítás, a teozófia és az okkultizmus, vagy közel vonzotta őket fundamentalista és új karizmatikus szektákhoz a vallás fő csapásirányán belül. Ehhez társult még a szociális érzékenység erősödése, amely a munkásmozgalomban, a szocializmusban és a kezdeti jóléti államban fejeződött ki. A nemzetközi politikai rendszer ingatagsága ugyanakkor egyre növekvő mértékben köztudottá vált, és jelen volt a félelem, hogy a helyi összetűzések sokkal szélesebb körű konfliktusokká fokozódhatnak. A hagyományos hitrendszereket próbára tette a szekularizmus terjedése, és az új, erős középosztály felemelkedése, amelynek újonnan szerzett vagyona a XIX. század gyarmati hódításai által biztosított piacokon és nyersanyagokon alapult. 2. Ebbe a világba lépett be ʽAbdu l-bahá 1911-ben. ʽAbdu l-bahá Bahá u lláh-nak, a bahá í hit Alapítójának a fia volt. Arra ítéltetett, hogy kilenc éves korától fogságban és száműzetésben éljen a zsarnoki Ottomán Birodalom szorításában, míg végül idős emberként szabadult ki a börtönből. Annak ellenére, hogy egészsége megromlott a sok éven át tartó nélkülözés miatt, ʽAbdu l-bahá egy sor nagyszabású utazásra vállalkozott, hogy hirdesse az Édesapja által kinyilatkoztatott új örömhírt. Kilenc hetet töltött Párizsban október 3-ától december 2-áig egy olyan utazás keretében, melynek során több európai országba és Észak-Amerikába is eljutott. 1* 3. Útjai során ʽAbdu l-bahá jelentős közönséget vonzott minden társadalmi osztályból, akik izgatottan hallgatták szavait. Annak ellenére, hogy hivatalos oktatásban nem részesült, ʽAbdu l-bahá könnyedén társalgott a kor vezető gondolkodóival, a kormány és az egyház elöljáróival, akik útmutatást kértek tőle, de egyaránt megtalálta a hangot az egyszerű munkásokkal, a mellőzött szegényekkel vagy akár a politikai radikálisokkal is. A veleszületett bölcsességgel felruházott szent alakjának hírneve rohamosan nőtt, és széleskörű nyilvánosságot kapott a sajtóban. 1 a ford. megjegyzése: Abdu l-bahá 1913 áprilisában Budapesten is látogatást tett az Osztrák-Magyar Monarchia orientalista köreinek meghívására.

12 8 Párizsi Beszédek 4. Habár nem ismerte a nyugati normákat és gondolkodásmódot, ʽAbdu l-bahá mégis képes volt a kultúra és a hagyomány korlátain felülemelkedni, és a sokszínű hallgatósága által leglényegesebbnek tartott témákat kifejteni. Ahogyan Európában és Észak-Amerikában utazott, egy olyan jövőképet hirdetett, amely Édesapja tanításainak egyedülállóan mély megértésén alapult, és amely egy olyan új társadalmi rendről szólt, amely beteljesíti majd az igazságos, békés és harmonikus világ iránti leghőbb vágyunkat. Egy olyan jövőt vetített elénk, amely legmerészebb álmainkat is felülmúlja, ha bizonyos folyamatokat gondosan erősítünk, és bizonyos szemléletmódokat támogatunk. Ugyanakkor azt is előre látta, hogy milyen irányt vesznek majd más fejlemények, ha ellenőrizetlenül mennek tovább a maguk útján, és világos tanácsokat és intelmeket adott, hogy e végzetes sorsot hogyan kerüljük el. Ösztönösen nagy figyelmet szentelt azokra, akik mélyebbre ható tanácsra vágytak, megosztva velük teljes együttérzését és feltétel nélküli szeretetét, újjáélesztve bennük a remény és a hit szellemét. Türelemmel, humorral és mélységes szimpátiával ajánlotta fel bölcsessége igazgyöngyeit a boldogság és a szellemi fejlődés természetéről, miközben rávilágított a személyes átalakulás és az igazságosabb, valamint emberségesebb társadalom létrehozása közötti összefüggésre. 5. ʽAbdu l-bahá Párizsban tartott beszédei Bahá u lláh széleskörű témákat átfogó legfontosabb tanításainak esszenciális összefoglalásának tekinthetők. A társadalmi reform területén ʽAbdu l-bahá számos olyan témát kifejtett, mint a nők jogai, a faji előítélet, az idegengyűlölet és a parttalan nacionalizmus, a háború eltörlése, valamint a nemzetek közötti kollektív biztonság és béke megalapozása. Azt, hogy milyen őszintén törődik a leigázottakkal és az elnyomottakkal, és hogy mély aggodalmat érez a gazdagok és a szegények közötti visszataszító egyenlőtlenség miatt, számtalan személyes áldozattal és kedvességgel fejezte ki, az emberi jogokra és a felelősségvállalásra irányuló megannyi kijelentése pedig megkérdőjelezte a kor berögzült társadalmi szabályait. 6. Szellemi témái ősidők óta feltett kérdésekre is válaszolnak; mi Isten természete, és mi a léleké vagy a szereteté? Hogyan tehet szert valaki lelki tulajdonságokra? Számos olyan témát fejtett ki, amely a keresztények külön érdeklődésére tartott számot, beleértve a bibliai próféciákat is, és megmutatta, hogy Isten miként nyilatkoztatja ki az emberiségnek a vallásos igazságot fokozatosan olyan közvetítőkön keresztül, mint Krisztus és Bahá u lláh.

13 Párizsi Beszédek 9 7. ʽAbdu l-bahá jövőképe egy olyan világról szólt, amely megbékélt az egységében, szemléletmódjában egyetemes, és dicsőséges sokféleségében egyesül. Az 1900-as évek elején azonban Európa szerte az embereket a birodalmi pompa káprázata nyűgözte le, és magával ragadta őket a mámorító nacionalizmus, az új tudományos és technológiai eredmények csodái pedig szinte rabul ejtették őket. Miközben a vezetők egymással versengve építették a háború pokoli gépezeteit, kevesen figyelmeztek a békéért zengő trombitaszóra, melyet egy elaggott fogoly hozott a széteső Török Birodalom egy félreeső zugából. Európa a katasztrófa küszöbén állt, és ʽAbdu l-bahá tudta ezt, Szavai valódi jelentőségének megnyilvánulásához azonban két világháború kollektív szenvedésére volt szükség, melyet a politikai, társadalmi és vallási rendszerek globális mértékű széthullása követett. 8. Közel egy évszázaddal később ʽAbdu l-bahá párizsi beszédei még mindig jelentősen hozzájárulhatnak mai gondolkodásunkhoz. Új, sokkal megfelelőbb szemszögből láttatják velünk világunkat, előítélettől mentesen, a múlt bénító ellentmondásaitól megszabadítva, minden embert ugyanannak az egy emberi család tagjának tekintve. Megvilágítják, hogy a jóság lehetősége benne rejlik az emberi természetben, és megmutatják, hogy minden vallás része egy Istentől származó útmutatás-láncolatnak, mely a távoli múltból a messzi jövőbe ível, a vallást pedig az egység, semmint a megosztottság forrásaként tekintik, láttatva azt, hogy a személyes megváltás szorosan összekapcsolódik az egész világ megváltásával egy új társadalmi rend megalapításán keresztül. ʽAbdu l-bahá tanácsai nem csupán szellemileg felemelőek, hanem gyakorlatiasak is, és igazán megfelelnek azoknak az embereknek, akiket talán jobban érdekel a hogyan, mint a miért. Olyan stratégiákat nyújt, melyek közvetlenül Bahá u lláh tanításaiból fakadnak, és amelyek képessé teszik az embereket arra, hogy közösen és egységben munkálkodjanak, valamint megmutatja, hogy hogyan alkalmazzuk és fordítsuk le azokat a szellemi tanításokat a mindennapi cselekvésre. 9. ʽAbdu l-bahá nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a vallásos és szellemi igazságot mindenki saját maga fedezze fel, ahelyett hogy mások gondolataira támaszkodna; ez ugyanis létfontosságú ahhoz az öntudathoz és önbecsüléshez, melyet oly sokan keresnek manapság. És talán ami a legfontosabb, ʽAbdu l-bahá nem egyszerűen csak prédikált az erényről, hanem megmutatta és aszerint is élt. Ahogyan előre tekintünk kicsiny bolygónk egyre jobban kibontakozó kritikus helyzetére, ʽAbdu l-bahá

14 10 Párizsi Beszédek példaképében nem csupán egy új etikát, egy új erkölcsöt találunk az egész világ számára, hanem egy valódi modellt is arra, hogy hogyan élhetjük az életünket: ebben rejlik Tanításainak maradandó ereje. A Párizsi beszédek ʽAbdu l-bahá nyugaton tartott előadásainak első kiadásaként tehát tartós értéket képvisel. Az a tény, hogy ʽAbdu l-bahá útmutatását még nem alkalmaztuk egyetemesen, talán még jobb ok arra, hogy olvassuk Szavait és megfontoljuk jövőnkre nézve, hogy azokat átültessük a gyakorlatba.

15 Párizsi Beszédek 11 ELSŐ RÉSZ

16

17 Párizsi Beszédek A KEDVESSÉG ÉS ROKONSZENV KÖTELESSÉGE AZ IDEGENEKKEL ÉS A KÜLFÖLDIEKKEL SZEMBEN október 16-a és 17-e 1. Amikor egy ember az arcát Isten felé fordítja, mindenütt napfényre lel. Minden ember a testvére. Ne hagyjátok, hogy a bevett szokások miatt ridegnek és ellenszenvesnek tűnjetek, amikor idegenekkel találkoztok más országokból. Ne tekintsetek úgy rájuk, mintha azt gyanítanátok, hogy ők gonosztevők, tolvajok vagy faragatlanok. Fontosnak tarjátok, hogy nagyon óvatosak legyetek, nehogy kitegyétek magatokat annak a kockázatnak, hogy efféle, bizonyára nemkívánatos emberekkel ismerkedjetek meg. 2. Kérlek benneteket, ne csupán magatokra gondoljatok! Legyetek kedvesek az idegenekhez, jöjjenek akár Törökországból, Japánból, Perzsiából, Oroszországból, Kínából vagy a világ bármely más országából! 3. Segítsetek nekik otthon érezni magukat; tudjátok meg hol a szállásuk, és kérdezzétek meg, hogy nyújthattok-e nekik bármilyen szolgálatot; próbáljátok életüket egy kicsit boldogabbá tenni! 4. Ily módon, még akkor is, ha néha netán igaznak bizonyulna, amit róluk először gyanítottatok, tegyetek erőfeszítést arra, hogy kedvesek legyetek velük ez a kedvesség segíti majd őket, hogy jobbá váljanak! 5. Végső soron miért is kellene bármely külföldi emberrel idegenként bánni? 6. Hadd tudják meg mindazok, akikkel találkoztok, anélkül hogy azt a tényt hirdetnétek, hogy valóban bahá í-ok vagytok. 7. Ültessétek át a gyakorlatba Bahá u lláh Tanítását, amely a minden nemzet iránti kedvességről szól! Ne elégedjetek meg azzal, hogy pusztán szavakban mutattok barátságot, izzék szívetek szerető kedvességben mindenki iránt, aki utatokat keresztezi! 8. Ó ti, a nyugati nemzetekhez tartozók, legyetek kedvesek azokhoz, akik a keleti világból érkeznek, hogy közöttetek járjanak! Felejtsétek el bevett szokásaitokat, amikor velük beszéltek; számukra azok ismeretlenek! A keleti embereknek ez a modor ridegnek és barátságtalannak tűnik. Legyen inkább magaviseletetek rokonszenves! Váljon láthatóvá, hogy eltölt

18 14 Párizsi Beszédek benneteket az egyetemes szeretet! Amikor egy perzsával vagy bármely más idegennel találkoztok, beszéljetek vele úgy, mint egy baráttal; ha magányosnak tűnik, próbáljatok a segítségére lenni, részesítsétek készséges szolgálatotokban; ha szomorú lenne, vigasztaljátok, ha szegény, gyámolítsátok, ha elnyomott, mentsétek meg, ha szenvedne, bátorítsátok! Ha így cselekszetek, akkor bizonyságot tesztek arról, hogy nem csupán szavaitokban, hanem tetteitekben is valóban úgy tekintetek minden emberre, mint a testvéreitekre. 9. Mi haszna egyet érteni abban, hogy az egyetemes barátság jó, és hogy az emberi faj szolidaritásáról úgy beszélünk, mint egy nagy eszméről? Ha ezen gondolatokat nem ültetik át a cselekvés világába, akkor teljesen hasztalanok. 10. A világban a rossz azért marad fenn, mert az emberek mindössze csak beszélnek eszméikről, és nem törekszenek arra, hogy a gyakorlatban is megvalósítsák azokat. Ha a tettek vennék át a szavak helyét, akkor a világ nyomorúsága hamarosan kényelemmé változna. 11. Az az ember, aki nagy jót cselekszik, és nem beszél róla, úton van a tökéletesség felé. 12. Az az ember, aki egy kevés jót visz véghez, beszédében pedig azt felmagasztalja, nagyon keveset ér. 13. Ha szeretlek, nem szükséges folyamatosan a szeretetemről beszélni tudni fogod azt szavak nélkül is. Ha viszont nem szeretlek, azt is tudni fogod és akkor sem hinnél nekem, ha ezerszer elmondanám neked, hogy szeretlek. 14. Az emberek hatalmas ügyet csinálnak a jóságukból, halmozva a szép szavakat, mert arra vágynak, hogy nagyszerűbbnek és jobbnak gondolják őket, mint társaikat, elismertséget hajszolva az emberek szemében. Azok, akik a legtöbb jót cselekszik, a legkevesebb szóval említik tetteiket. 15. Isten gyermekei úgy végzik munkájukat, hogy nem dicsekszenek, betartva az Ő törvényeit. 16. Az a reményem, hogy mindig kerülni fogjátok a zsarnokságot és az elnyomást; hogy szakadatlanul munkálkodni fogtok, amíg minden vidéken

19 Párizsi Beszédek 15 igazságosság uralkodik majd, és hogy megőrzitek tiszta szíveteket, és a kezetek mentes lesz az igazságtalanságtól. 17. Ez az, amit az Istenhez való közel kerülés megkíván, és én is ezt várom tőletek.

20 16 Párizsi Beszédek 2. AZ IGAZ GONDOLATOK EREJE ÉS ÉRTÉKE AZON MÚLIK, HOGY MEGNYILVÁNULNAK-E CSELEKEDETEKBEN Október 18-a 1. Az ember valósága a gondolkodásában áll, nem pedig az anyagi testében. A gondolatok ereje és az állati természet ereje kiegészíti egymást. Habár az ember része az állatvilágnak, birtokában van a gondolkodás hatalma, amely minden más teremtmény fölé emeli. 2. Ha egy ember gondolata folytonosan mennyei dolgokra irányul, akkor egyre emelkedettebbé válik; ha azonban a gondolatai nem szárnyalnak, hanem lefelé irányulnak, hogy ezen világ dolgaira összpontosítsanak, akkor egyre jobban és jobban anyagivá válik, mígnem olyan állapotba jut, ami alig jobb, mint az állaté. 3. A gondolatokat két fő csoportra oszthatjuk: 1. Azon gondolatok, melyek kizárólag a gondolat világához tartoznak. 2. Azon gondolatok, melyek cselekedetekben fejezik ki magukat. 4. Egyes férfiak és nők büszkék magasztos gondolataikra, de ha ezek a gondolatok soha nem érik el a cselekedetek síkját, akkor haszontalanok maradnak: egy gondolat ereje azon múlik, hogy megnyilvánul-e tettekben. Ugyanakkor a haladó és fejlődő világban előfordulhat, hogy egy filozófus gondolatai más emberek tetteiben fejeződnek ki, még akkor is, ha önmaga képtelen vagy nem szándékozik megvalósítani nagyszerű eszméit saját életében. A filozófusok nagy része ehhez a csoporthoz tartozik, tanításaik jóval túlszárnyalják tetteiket. Ez a különbség az általában filozófusoknak nevezett és a Szellemi Tanítóként ismert gondolkodók között. A Szellemi Tanító az első, aki követi saját tanításait; Ő lehozza a cselekedetek világába saját szellemi elgondolásait és eszméit. Az Ő Isteni gondolatai megnyilvánulnak a világban. Az Ő gondolata Önmaga, melytől Ő elválaszthatatlan. Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy filozófus az igazságosság fontosságát és nagyszerűségét hangsúlyozza, majd pedig egy kizsákmányoló uralkodót az elnyomásban és a zsarnokságban bátorít, akkor hamar rájövünk, hogy ő az első csoportba tartozik: mert ő mennyei

21 Párizsi Beszédek 17 gondolatokkal rendelkezik, de nem gyakorolja a hozzá tartozó mennyei erényeket. 5. Ez lehetetlen a Szellemi Tanítók esetében, mert Ők mindig kifejezik magasztos és nemes gondolataikat tettekben.

22 18 Párizsi Beszédek 3. ISTEN A HATALMAS EGYÜTTÉRZŐ ORVOS, AKI EGYEDÜL HOZ IGAZ GYÓGYULÁST Október 19-e 1. Minden igaz gyógyulás Istentől jön. Két oka van a betegségnek: az egyik anyagi, a másik lelki. Ha a betegség testi jellegű, akkor anyagi orvosság szükséges, ha viszont a lélek betegedett meg, akkor szellemi gyógyszer kell. 2. Csak akkor lehetünk teljesen éppé, ha mennyei áldás bocsáttatik ránk, mialatt gyógyulunk, mivel az orvosság csupán külső és látható eszköz, mely által mennyei gyógyulásban részesülünk. A lélek gyógyulása nélkül a testi felépülés mit sem ér. Minden Isten kezében van, és Nélküle számunkra nincs egészség. 3. Sokan éppen azon betegség által lelték végül halálukat, melyet mélyebben tanulmányoztak. Arisztotelész példának okáért az emésztés kutatásával foglalkozott, és belgyógyászati betegségben hunyt el. Avicenna a szívműködés szakértője volt, mégis szívbetegségben halt meg. Isten a hatalmas együtt érző Orvos, és egyedül Neki áll hatalmában igaz gyógyulást adni. 4. Minden teremtmény Istentől függ, bármekkorának tűnik is tudásuk, hatalmuk és függetlenségük. 5. Vedd szemügyre a Föld hatalmas királyait! Minden hatalom megadatott nekik, amit ember csak adhat, de amikor a halál szólítja őket, engedelmeskedniük kell, akárcsak a kapuik előtt sorakozó földműveseknek. 6. Nézd meg az állatokat is, milyen tehetetlenek látszólagos erejük ellenére! Az elefántot, az állatok legnagyobbikát, mennyire zavarja a légy, és az oroszlán nem menekülhet a féreg okozta küszködésektől. Még az embernek is, aki a teremtett lények legmagasabb szintű formája, számos dologra van szüksége a puszta léthez: először is levegőre, melytől ha néhány percre megfosztatik, meghal. Függ továbbá a víztől, az ételtől, a ruhától, a melegtől és sok más egyéb dologtól. Minden oldalról veszélyek és nehézségek veszik körül, amelyekkel fizikai teste egyedül képtelen megbirkózni. Ha egy ember körülnéz a világban, láthatja, hogy minden teremtett dolog a Természet törvényeinek van alárendelve és azoktól függ.

23 Párizsi Beszédek Ez idáig egyedül az ember volt képes arra, szellemi erejénél fogva, hogy kiszabaduljon, az anyag birodalma fölé emelkedjen és azt saját szolgálatába állítsa. 8. Isten segítsége nélkül az ember csupán olyan, mint az állatok, melyek elpusztulnak, de Isten olyan csodálatos hatalommal ruházta fel az embert, hogy örökké felfelé tekintsen, és az Ő isteni Kegyelméből más adományokkal együtt befogadja a gyógyulást. 9. Sajnos az ember azonban nem hálás ezért a magasztos jóságért, és inkább a nemtörődömség álmát alussza, nem figyelmezve arra a hatalmas kegyelemre, amelyben Isten részesítette, arcát pedig elfordítja a fénytől, és útját a sötétségben járja. 10. Buzgón imádkozom azért, hogy ti ne legyetek ilyenek, hanem arcotokat inkább állhatatosan a fény felé fordítsátok, hogy olyanokká váljatok, mint a fénylő fáklyák az élet sötétlő helyein.

24 20 Párizsi Beszédek 4. A KELETI ÉS NYUGATI NÉPEK KÖZÖTTI EGYSÉG SZÜKSÉGESSÉGE ʽAbdul -Bahá így szólt: Október 20-a, péntek 1. A múltban, ahogyan jelenleg is, az Igazság Szellemi Napcsillaga mindig a Kelet horizontján ragyogott fel. 2. Ábrahám Keleten jelent meg. Keleten lépett fel Mózes, hogy vezesse és tanítsa a népet. A keleti horizonton tűnt fel az Úr Jézus Krisztus is. Mohamed egy keleti nép közé küldetett. A Báb Perzsia keleti vidékén emelkedett fel. Bahá'u'lláh a Keleten élt és tanított. Az összes nagy Szellemi Tanító a keleti világban tündökölt fel. Bár Krisztus Napjának hajnala Keleten hasadt, annak ragyogása Nyugaton nyilvánult meg, ahol dicsőségének szétáradása tisztábban láthatóvá vált. Az Ő Tanításainak isteni fénye erősebben világított a nyugati világban, ahol gyorsabban elterjedt, mint megszületésének földjén. 3. Napjainkban a Keletnek anyagi fejlődésre van szüksége, míg a Nyugat szellemiségben szenved hiányt. Jó lenne, ha a Nyugat Kelet felé fordulna a megvilágosodásért, és cserébe átadná tudományos ismereteit. Az adományok kölcsönös cseréje szükségeltetik. 4. A Kelet és a Nyugat össze kell fogjon, hogy megadják egymásnak azt, aminek híján vannak. Ez az egység egy igaz civilizációt hoz majd el, amelyben a szellemiség kifejeződik és megvalósul az anyag világában. 5. Ha ily módon részesülnek egymás adományaiban, akkor a legnagyobb harmónia fog uralkodni, minden nép egyesül, a tökéletesség nagyszerű szintjére emelkednek és egészen összekovácsolódnak, s ez a világ Isten tulajdonságainak fénylő tükröződésévé válik majd. 6. Nekünk mindannyiunknak, a keleti és a nyugati nemzeteknek egyaránt, éjt nappá téve azon kell szívvel-lélekkel munkálkodnunk, hogy elérjük ezt a magasztos eszményt, hogy erős egységgé forrasszuk a Föld minden népét. Minden szív új életre kel majd, minden szem felnyílik, a legcsodálatosabb erő megadatik és az emberiség boldogsága biztosíttatik.

25 Párizsi Beszédek Imádkozzunk, hogy Isten Kegyelme által Perzsia képessé váljon a Nyugat anyagi és gondolati civilizációjának befogadására, melyért viszonzásképpen szellemisége fényét adja az Isteni Gondviselés által. Az egyesült nyugati és keleti népek tetterős, odaadó munkája sikerrel jár majd és eléri ezt az eredményt, mert a Szentlélek ereje támogatja majd őket. 8. Bahá u lláh Tanításainak alapelveit gondosan kell tanulmányozni egyenként, amíg az ész és a szív meg nem valósítja és fel nem fogja őket így váltok majd a fény erős követőivé, igazán szellemivé, Isten mennyei seregévé, magatokévá téve és terjesztve az igaz civilizációt Perzsiában, Európában és az egész világon! 9. Ez lesz a földre szállt mennyország, amikor az egész emberiség egybegyűlik majd a Dicsőség Királysága egységének sátra alatt.

26 22 Párizsi Beszédek 5. ISTEN MINDENT MEGÉRT, Ő SENKI ÁLTAL FEL NEM FOGHATÓ ʽAbdu l-bahá így szólt: Október 20-a, péntek este 1. Számos találkozót tartanak Párizsban minden egyes napon különböző célból, hogy megvitassák a politikát, a kereskedelmet, az oktatást, a művészetet, a tudományt és sok más egyéb témát. 2. Mindezek a találkozók jók: ez a gyülekezet azonban azért jött össze, hogy résztvevői Isten felé fordítsák arcukat, hogy megtudják, hogyan munkálkodhatnak a legjobban az emberiségért, hogy az előítéletek eltörlésének módját kutassák, és azt, hogy a szeretet és az egyetemes testvériség magjait hogyan ültessék el az emberi szívekben. 3. Istennek tetsző összejövetelünk indítéka, és áldását adja rá. 4. Az Ótestamentumban azt olvassuk, hogy Isten azt mondja: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra! Az Evangéliumban Krisztus azt mondja: Én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van. 2 A Koránban Isten azt mondja: Az ember az Én Misztériumom és Én az övé. Bahá u lláh azt írja, hogy Isten így szól: Szíved az Én otthonom, szenteld meg azt, hogy leszállhassak oda! Lelked az Én kinyilatkoztatásom helye, tisztítsd meg azt, hogy megnyilatkozhassam ott! 5. Mindezek a szent szavak megmutatják nekünk, hogy az ember Isten képére teremtetett: azonban Isten Lényege felfoghatatlan az emberi elme számára, mivel a véges megértés nem alkalmazható ezen végtelen Misztériumra. Isten mindent magában foglal: Őt semmi sem képes magában foglalni. A tartalmazó felette áll annak, amit tartalmaz. Az egész hatalmasabb annak részeinél. 6. Azok a dolgok, amelyeket az emberek megértenek, nem eshetnek kívül a felfogóképességükön. Így hát lehetetlen az emberi szív számára, 2 János 14:2

27 Párizsi Beszédek 23 hogy Isten fenségének természetét felfogja. Képzeletünk csak arról tud képet alkotni, amelyet képes létrehozni. 7. A megértés képessége eltérő szinten van a teremtés különböző királyságaiban. Az ásványok, a növények és állatok világai mind képtelenek felfogni azt, ami a teremtésben rajtuk túlmutat. Az ásvány nem képes elképzelni a növény növekedési képességét. A fa képtelen felfogni az állatok mozgásának képességét, és azt sem tudja megérteni, hogy mit jelent a látás, a hallás vagy a szaglás érzékeivel rendelkezni. Ezek mind az anyagi teremtéshez tartoznak. 8. Az ember részese ennek a teremtésnek, azonban lehetetlen az alacsonyabb királyságok bármelyikének is, hogy megértse, hogy mi is történik az emberi elmében. Az állat számára felfoghatatlan az emberi lény intelligenciája, csak azt tudja, amit állati érzékeivel észlel, és nem képes semmit sem elképzelni absztrakt módon. Az állat nem tudja megtanulni, hogy a Föld gömbölyű, és hogy a Nap körül kering, vagy azt, hogy épül fel a vezetékes távíró. Ezek a dolgok csak az ember számára lehetségesek. Az ember a teremtés legmagasabb szintű alkotása, minden teremtmény közül legközelebb áll Istenhez. 9. Minden magasabb rendű királyság felfoghatatlan az alacsonyabb rendűek számára. Hogyan lenne akkor lehetséges, hogy a teremtmény, az ember, megértse a mindenség mindenható Teremtőjét? 10. Amit elképzelünk, az nem az Isten Valósága. Ő, a Megismerhetetlen, a Felfoghatatlan, messze meghaladja az ember legmagasabb elgondolásait. 11. Minden létező teremtmény az Isteni Gondviseléstől függ. Az Isteni Kegyelem adományozza magát az életet. Ahogyan a Nap fénye az egész világot beragyogja, úgy árad Isten végtelen Kegyelme minden teremtményre. Ahogyan a Nap megérleli a Föld gyümölcseit, s életet és melegséget ajándékoz minden élőnek, úgy ragyog az Igazság Napja minden lélekre, eltöltve őket az Isteni szeretet és megértés tüzével. 12. Abból is látható, hogy az ember a teremtett világ többi része felett áll, hogy az embernek lelke van, amelyben az Isteni szellem lakozik. Más teremtmények lelke lényegében alacsonyabb rendű.

28 24 Párizsi Beszédek 13. Kétségtelen tehát, hogy minden teremtett lény közül az ember áll legközelebb Isten természetéhez, és ezért az Isteni Kegyelem nagyszerű adományában részesül. 14. Az ásványi világ birtokolja a létezés képességét. A növény rendelkezik a létezés és a növekedés képességével. Az állat a létezésen és a növekedésen túl birtokolja a mozgás és az érzékszervek használatának képességét is. Az emberi világban megtaláljuk az alacsonyabb világok valamennyi jellemzőit, melyekhez jóval több adódik. Az ember minden korábbi teremtés összegzése, mert mindet magában foglalja. 15. Az embernek megadatott az értelem különleges adománya, mely által nagyobb részt képes befogadni az Isteni fényből. A Tökéletes Ember olyan, mint egy fényesre csiszolt tükör, amely visszatükrözi az Igazság Napcsillagát, megnyilvánítva Isten tulajdonságait. 16. Krisztus Urunk mondotta: aki engem látott, látta az Atyát az Isten megnyilvánulását az emberben. 17. A Nap nem hagyja el helyét az égen és száll alá a tükörbe, mivel a felemelkedés és leereszkedés, az érkezés és a távozás cselekedetei nem tartoznak a Végtelenhez, azok a véges lények módjai. Isten megnyilvánulásában, a tökéletesre csiszolt tükörben olyan formában jelennek meg az Isteni tulajdonságok, amelyben az ember képes felfogni azokat. 18. Ez olyan egyszerű, hogy mindenki megérti, és amit képesek vagyunk megérteni, szükségképpen el kell fogadnunk. 19.Atyánk nem von majd minket felelősségre olyan dogmák elutasítása miatt, amelyeket nem tudunk elhinni vagy megérteni, mert Ő mindig is végtelenül igazságos az Ő gyermekeivel. 20. Ez a példázat azonban olyan logikus, hogy minden elme felfoghatja, amely hajlandó fontolóra venni. 21. Váljék mindegyikőtök fénylő lámpássá, melynek izzó lángja Isten Szeretete! Izzék szívetek az egység ragyogásával! Világosítsa meg szemeteket az Igazság Napcsillagának kiáradó fényessége!

29 Párizsi Beszédek Párizs városa igen gyönyörű. A jelenlegi világban lehetetlen lenne egy civilizáltabb és jobban felszerelt várost találni az anyagi fejlettség minden szempontjából. A szellemi fény azonban hosszú idő óta nem ragyogott rá: szellemi fejlődése messze elmarad anyagi haladása mögött. A legnagyobb erő szükségeltetik ahhoz, hogy a szellemi igazság valóságára ráébredjen, hogy az élet leheletét leheljük alvó lelkébe. Mindannyiótoknak össze kell fognotok ebben a munkában, hogy felébresszétek, s lakóit új életre keltsétek a Felsőbb Erő segítségével! 23. Amikor egy betegség enyhe, akkor gyenge orvosság is elegendő a gyógyításához, de ha az enyhe betegség szörnyűvé súlyosodik, akkor nagyon erős orvosságot kell használnia az Isteni Gyógyítónak. Vannak fák, melyek hideg éghajlaton virágzanak és hoznak gyümölcsöt, míg mások a Nap legforróbb sugarait igénylik, hogy teljesen megérlelje őket. Párizs azon fák közül való, melynek szellemi kibontakozásához a Mindenható Isteni Hatalmának óriási, lángoló Napja szükségeltetik. 24. Mindegyikőtöket arra kérlek, hogy kövessétek jól az igazság fényét a Szent Tanításokban, és Isten megerősít benneteket az Ő Szentlelke által, hogy képesek legyetek leküzdeni a nehézségeket és megszüntetni az előítéleteket, amelyek az elkülönülés és a gyűlöletet okozói az emberek között! Teljen el szívetek Isten hatalmas szeretetével, érezze ezt mindenki: mert minden ember Isten szolgája, és mindenkinek joga van részesülni az Isteni kegyelemből! 25. Különösen a materialistákkal és a maradi gondolkodásúakkal legyetek szeretetteljesek és türelmesek, sugárzó kedvességetekkel megnyerve őket a testvériesség egységének! 26. Ha hűen végzitek nagyszerű munkátokat, az Igazság Szent Napcsillagát rendületlenül követve, akkor virrad majd az egyetemes testvériség áldott napja erre a szépséges városra.

30 26 Párizsi Beszédek 6. A HÁBORÚ SZÁNALMAS OKAI; MINDENKI KÖTELESSÉGE TÖREKEDNI A BÉKÉRE Október 21-e ʽAbdu l-bahá így szólt: 1. Remélem mind boldogok és jól vagytok. Én nem vagyok boldog, hanem nagyon szomorú. A bengázi csata híre gyászba borítja a szívemet. Csodálkozom az emberi kegyetlenségen, amely még mindig létezik a világban. Hogyan képesek az emberek reggeltől estig csak harcolni, egymást öldökölve és embertársaik vérét ontva? Azért, hogy a föld egy darabkáját birtokolják! Még az egymás ellen forduló állatoknak is sokkal közvetlenebb és értelmesebb okuk van a másik megtámadására. Milyen szörnyű, hogy az ember, aki a magasabb rendű királyságból való, lealacsonyodhat odáig, hogy megölje társait és szenvedést hozzon nekik, csupán a föld egy tájékának megszerzéséért! 2. A teremtett lények legmagasabbika az anyag legalacsonyabb formájáért küzd: a földért! A föld nem egy néphez tartozik, hanem az mindenkié. E föld nem az otthona, hanem sírja az embernek! A sírhelyeikért harcolnak hát az emberek. Nincs semmi, ami borzasztóbb lenne, mint a sír, a foszló emberi test nyughelye. 3. Bármilyen hatalmas is a hódító, bármilyen sok országot is dönt szolgaságba, képtelen arra, hogy az általa feldúlt földből egy aprócska résznél többet megőrizzen magának - önnön sírhantját. Ha nagyobb területre van szükség a nép állapotának javításához, vagy a civilizált viszonyok kiterjesztéséhez (a kegyetlen szokások igazságos törvényekre változtatásához), akkor bizonyosan békés úton is lehetséges hozzájutni a szükséges földterülethez. 4. A háború azonban az emberek becsvágyának kielégítésére jött létre: azért, hogy kevesek világi előnyökhöz jussanak, míg számlálatlan otthonra szörnyű szenvedéseket hoznak, férfiak és asszonyok százainak szívét összetörve. 5. Hány és hány özvegy gyászolja férjét, és mily sok történetet hallani a borzasztó kegyetlenségről! Hány kicsiny árva gyermek zokog elvesztett apjáért, hány asszony siratja megölt fiait!

31 Párizsi Beszédek Nincs, ami szívszaggatóbb és szörnyűbb lenne, mint az emberi kegyetlenség kitörése. 7. Felszólítalak mindannyiótokat, hogy összpontosítsátok szívetek minden gondolatát a szeretetre és az egységre! Ha felbukkan a háború gondolata, állítsátok szembe vele a béke erősebb gondolatát! A gyűlölet gondolatát semmisítsétek meg a szeretet erősebb gondolatával! A háború gondolata tönkretesz minden egyetértést, jólétet, nyugalmat és elégedettséget. 8. A szeretet gondolatai testvériséget, békét, barátságot és boldogságot teremtenek. 9. Míg a világ katonái kivonják kardjukat, hogy öljenek, Isten katonái kezeiket egymásba kulcsolják. Így múljon hát el minden emberi kegyetlenség Isten kegyelméből, azokon keresztül munkálkodva, akiknek szíve tiszta és lelke őszinte. Ne higgyétek, hogy a világ békéje elérhetetlen eszmény! 10. Semmi nem lehetetlen az Isteni Bőkezűség számára. 11. Ha teljes szívből kívánjátok minden nép barátságát a világon, akkor szellemi és pozitív gondolatotok elterjed majd. Mások is vágyni fogják azt, és ereje egyre növekszik, míg végül minden ember szívéhez elér. 12. Ne csüggedjetek! Kitartóan munkálkodjatok! Az őszinteség és a szeretet legyőzi majd a gyűlöletet. Mennyi látszólag lehetetlen esemény történik napjainkban! Forduljatok állhatatosan a Világ Fénye felé! Mutassatok szeretetet mindenki iránt! A szeretet a Szentlélek lehelete az Ember szívében. Legyetek bátrak! Isten soha nem hagyja el azon gyermekeit, akik igyekszenek, dolgoznak és imádkoznak! Töltse be szíveteket a buzgó vágyakozás, hogy a békesség és az egyetértés körülölelje ezt az egész háborúzó világot! Így siker fogja koronázni erőfeszítéseiteket, és az egyetemes testvériséggel Isten Királysága is eljön, melyben a békesség és a jóindulat uralkodik majd. 13. Ebben a szobában sok nép tagjai vannak jelen; franciák, amerikaiak, angolok, németek, olaszok: fivérek és nővérek találkoznak barátságban és egyetértésben! Legyen ez a találkozó az előfutára annak, ami majd valóban megtörténik e világon, amikor Isten minden gyermeke ráébred, hogy ők egy

32 28 Párizsi Beszédek fának a levelei, egy kert virágai, egyetlen óceán cseppjei, és egyetlen Atya fiai és lányai, akinek a neve: szeretet!

33 7. AZ IGAZSÁG NAPCSILLAGA ʽAbdu l-bahá így szólt: Párizsi Beszédek 29 Október 22-e 1. A mai nap nagyon szép, a Nap ragyogva süt a földre, fényt és meleget árasztva minden teremtményre. Az Igazság Napcsillaga is ragyog, fényt és melegséget árasztva az emberek lelkére. A Nap ad életet a földi teremtmények fizikai testének, melege nélkül növekedésük megállna, fejlődésük megakadna, sorvadásnak indulnának és elpusztulnának. Éppen így az emberek lelkének is szüksége van az Igazság Napcsillagára, hogy sugarait a lelkükre árassza, hogy fejlessze, nevelje és bátorítsa őket. Amilyen a Nap az ember teste számára, olyan az Igazság Napcsillaga a lelke számára. 2. Egy ember elérheti az anyagi fejlettség magas fokát, de az igazság fényének híján lelke elsatnyul és éhezik. Egy másik embernek viszont meglehet, hogy nincsenek anyagi javai, a társadalmi ranglétra legalján van, de az Igazság Napcsillagának melegében részesülve lelke nagyszerű lesz, szellemi megértése pedig megvilágosodott. 3. Egy görög filozófus, aki a kereszténység hajnalán élt, a krisztusi elvektől eltöltekezve, bár nem volt gyakorló keresztény, ezt írta: Úgy hiszem, hogy a vallás az igazi civilizáció alapja. Hacsak egy nemzet erkölcsi jelleme nem részesül ugyanúgy nevelésben, mint az esze és a tehetsége, akkor a civilizáció nem bír biztos alappal. 4. Minthogy a vallás szívünkbe vési az erkölcsöt, ezért maga a legigazabb filozófia, és egyedül rá épülhet tartós civilizáció. Példaként e filozófus a kor keresztényeit hozza, akiknek erkölcsössége nagyon magas szintű volt. Ennek a gondolkodónak a meggyőződése egyezik az igazsággal, mert a kereszténység civilizációja valóban a legjobb és legfelvilágosultabb volt a világon. A Keresztény Tanítást az Isteni Igazság Napcsillaga ragyogta be, ezért követőit arra tanította, hogy testvérként szeressenek mindenkit, és semmitől se féljenek, még a haláltól sem. Arra buzdította híveit, hogy szeressék felebarátjukat, mint saját magukat, és hogy felejtsék el saját önző vágyaikat, az emberiség javáért munkálkodva. Krisztus vallásának nagy célja az volt, hogy az emberek szívét közelebb hozza Isten tündöklő Igazságához.

34 30 Párizsi Beszédek 5. Ha az Úr Jézus Krisztus követői kitartó hűséggel követték volna ezeket az alapelveket, akkor nem lett volna szükség a Krisztusi Üzenet megújítására, nem kellett volna népét újra felébreszteni, mert most egy nagyszerű és dicsőséges civilizáció uralkodna a világon, és a Mennyei Királyság eljött volna a földre. 6. Ehelyett azonban mi történt? Az emberek elfordították arcukat Mesterük isteni ihletésű tanaitól, és szívükben beköszöntött a tél. Mivel ahogyan az emberek testének életben maradása a Nap sugaraitól függ, az égi erények sem fejlődhetnek a lélekben az Igazság Napcsillagának sugarai nélkül. 7. Isten nem hagyja gyermekeit vigasz nélkül, hanem amikor a tél sötétsége elborítja őket, újra elküldi Hírnökeit, a Prófétákat, hogy hozzák el ismét az áldott tavaszt. Az Igazság Napcsillaga újra megjelenik a világ láthatárán, beragyogva azok szemét, akik alszanak, felébresztve őket, hogy megláthassák az új nap hajnalának dicsőségét. Ekkor fog megint az emberiség fája kivirágozni és a becsületesség gyümölcseit teremni a népek gyógyulására. Mivel az emberek füleikkel többé már nem hallgattak az Igazság Hangjára, és behunyták szemüket a Szent Fény előtt, Isten Törvényét pedig elhanyagolták, a háború és zűrzavar, a békétlenség és szenvedés sötétje kietlenné tette a világot. Imádkozom, hogy valamennyien igyekezzetek Isten minden gyermekét az Igazság Napcsillagának ragyogásához vezetni, hogy a sötétséget eloszlathassák dicsőségének mindent átható sugarai, és hogy a tél zordsága és fagyossága elolvadjon kegyeleme melegétől és fényétől.

35 Párizsi Beszédek AZ IGAZSÁG FÉNYE KELETEN ÉS NYUGATON IS RAGYOG Október 23-a, hétfő 1. Ha az ember rátalál az élet örömére egy helyen, akkor visszatér oda, hogy még több örömet találjon. Amikor az ember aranyat talál egy bányában, visszatér oda, hogy még több aranyat keressen. 2. Ez mutatja azt a belső erőt és természetes ösztönt, amelyet Isten adott az embernek, valamint a vele született életerőt. 3. A Nyugat a szellemi megvilágosodást mindig a Kelettől kapta. A Királyság Énekét először Keleten hallják meg, Nyugaton azonban már felerősödve hangzik fel a halló fülekben. 4. Krisztus Urunk sugárzó Csillagként emelkedett fel a keleti égbolton, Tanításainak fénye azonban tökéletesebben ragyogott a Nyugaton, ahol az Ő hatása erősebben gyökerezett meg, és Ügye sokkal inkább elterjedt, mint szülőföldjén. 5. Krisztus Énekének hangja a nyugati világ minden vidékén visszhangzott és behatolt az emberek szívébe. 6. A Nyugat emberei szilárdak, és az alapok, melyekre építkeznek, sziklából vannak; kitartóak és nem felejtenek egykönnyen. 7. A Nyugat olyan, mint egy erőteljes, szívós növény, melyet, ha az eső gyengéden öntöz és táplál, a Nap pedig reá süt, akkor a kellő időben kivirágzik, és jó gyümölcsöket hoz. Rég volt már, amikor az Igazság Napcsillaga Krisztus Urunkban tükröződve fényét a Nyugatra sugározta, mivel Isten arcát az emberek bűneinek és feledékenységének fátyla takarja el. Most azonban újra, dicsőség Istennek, a Szentlélek megint szól a világhoz! A szeretet, a bölcsesség és a hatalom csillagképe újra ragyog az Isteni Láthatáron, hogy megörvendeztesse mindazokat, akik arcukat Isten Fénye felé fordítják. Bahá u lláh szétszaggatta az előítélet és a babona fátylát, amely az emberek lelkét fojtogatta. Imádkozzunk Istenhez, hogy a Szentlélek lehelete újra reményt és felfrissülést hozzon az embereknek, felébresztve bennük annak vágyát, hogy Isten Akaratát cselekedjék! Keljen új életre minden ember szíve és lelke: örvendjenek valamennyien az újjászületésnek!

36 32 Párizsi Beszédek 8. Akkor ölt majd az emberiség új ruhát Isten szeretetének ragyogásában, és az lesz az új teremtés hajnala. Akkor záporozik majd a Legkegyelmesebb Kegyelme az egész emberiségre, és akkor kelnek majd ők új életre. 9. Hő vágyam az, hogy valamennyien törekedjetek és munkálkodjatok majd ezért a dicső célért, hogy hűségesen és szeretettel dolgozzatok az új szellemi civilizáció építésén, Isten kiválasztottaiként, önnön szándékotokból, örömmel engedelmeskedve, miközben véghezviszitek az Ő legmagasabb tervét! A siker valóban közel van, mert az Isteni Zászló fennen lobog, és Isten Igazságosságának Napcsillaga megjelent minden ember látóhatárán!

37 9. AZ EGYETEMES SZERETET Párizsi Beszédek 33 Október 24-e 1. Egy indiai ezt mondta ʽAbdu l-bahának: Az a célom az életben, hogy amennyire csak tőlem telik, átadjam a világnak Krisna üzenetét. 2. ʽAbdu l-bahá így szólt: Krisna Üzenete a szeretet üzenete. Isten összes prófétája a szeretet üzenetét hozta, egyik sem tanította azt, hogy a háború és a gyűlölet jó. Mindenki egyetért abban, hogy a szeretet és a kedvesség a legjobb. 3. A szeretet tettekben, s nem csupán szavakban fejezi ki valóságát, mert ez utóbbinak önmagában nincs hatása. Ahhoz, hogy a szeretet meg tudja nyilvánítani az erejét, szükséges egy tárgy, egy eszköz, egy cél. 4. Sok módja van a szeretet alapelvének kifejezésére: létezik szeretet a család iránt, a haza iránt, népcsoport iránt, létezik politikai lelkesedés, és van a szolgálat iránt érdeklődők közösségének szeretete. Mindezek módok és lehetőségek a szeretet erejének megmutatására. Az ilyen eszközök nélkül a szeretetet nem lehetne látni, hallani és érezni, és összességében nem tudnánk kifejezni és megnyilvánítani azt. A víz sokféle módon mutatja meg erejét: abban, hogy szomjat olt, hogy a mag csírázásnak indul általa, és így tovább. A szén a gázlángban fejezi ki az egyik minőségét, míg az elektromosság egyik erőssége az elektromos lámpa fényében mutatkozik meg. Ha nem lenne sem gáz, sem elektromosság, akkor az éjszakák sötétek lennének a világon! Tehát szükséges egy eszköz, egy cél a szeretet megnyilvánításához, egy tárgy, egy kifejezésmód. 5. Meg kell találnunk a módját, hogy terjesszük a szeretetet az emberiség gyermekei között. 6. A szeretet határtalan, korlátlan és végtelen! Az anyagi dolgok korlátozottak, körülhatároltak és végesek. Nem lehet megfelelően kifejezni a végtelen szeretetet véges eszközökkel. 7. A tökéletes szeretet önzetlen eszközt igényel, amely teljesen mentes bármiféle megkötéstől. A család szeretete korlátozott, a vérrokonság köteléke nem a legerősebb kapcsolódás. Gyakran ugyanannak a családnak a tagjai nincsenek egyetértésben, sőt még gyűlölik is egymást.

38 34 Párizsi Beszédek 8. A hazaszeretet véges. Ha valakit saját országának szeretete arra indít, hogy másokat gyűlöljön, az nem tökéletes szeretet. A honfitársak maguk sem mentesek az egymás közötti összetűzésektől. 9. A népcsoport szeretete korlátozott: van egy bizonyos mértékű egység, de az elégtelen. A szeretet mentes kell hogy legyen minden korlátozottságtól! 10. A saját népcsoport szeretete mások gyűlöletét is jelentheti, és még az azonos népcsoporthoz tartozók is gyakran ellenszenvesek egymásnak. 11. A politikai kötődés szintén erősen kapcsolódik az egyik pártnak a másik iránti gyűlöletéhez: ez a szeretet nagyon korlátozott és ingatag. 12. Az azonos érdeklődés és szolgálat által kialakult közösségek szeretete is hasonlóképpen változékony: gyakran alakul ki versengés, ami féltékenységhez vezet, és végül a szeretet helyére a gyűlölet lép. 13. Néhány évvel ezelőtt Törökország és Olaszország politikailag baráti egyetértésben voltak, most pedig háborúban állnak egymással! 14. A szeretetnek mindezen kötelékei tökéletlenek. Világos, hogy korlátozott anyagi kötelékek nem elegendőek arra, hogy megfelelően kifejezzék az egyetemes szeretetet. 15. Az emberiség nagyszerű, önzetlen szeretete mentes mindezen tökéletlen, félig önző kötelékektől. Ez az a tökéletes szeretet, amelyre az egész emberiség képes, és melyet csakis az Isteni Szellem ereje által lehet elérni. Világi erő képtelen megvalósítani az egyetemes szeretetet. 16. Egyesüljön mindenki a szeretetnek ebben az Isteni erejében! Törekedjen mindenki arra, hogy az Igazság Napcsillagának fényében növekedjen, és ezt a ragyogó szeretetet minden emberre visszatükrözve hadd egyesüljenek szíveik oly mértékben, hogy örökké a határtalan szeretet tündöklésében lakozzanak! 17. Emlékezzetek ezekre a szavakra, amelyeket nektek mondok azon rövid idő alatt, amíg köztetek vagyok Párizsban! Nyomatékosan arra buzdítalak benneteket, ne hagyjátok, hogy ezen világ anyagi dolgai leláncolják szíveteket, és felszólítalak benneteket arra, hogy ne heverjetek

39 Párizsi Beszédek 35 megelégedetten az anyag rabjaiként a nemtörődömség ágyán, hanem keljetek fel és szabadítsátok meg magatokat annak láncaitól! 18. Az állati teremtmények az anyag fogságában élnek, Isten szabadságot adott az embernek. Az állat nem menekülhet el a természet törvénye elől, az ember azonban képes uralkodni felette, mert magában hordozva a természetet fölé tud emelkedni. 19. A Szentlélek ereje megvilágosítva az ember értelmét képessé tette őt arra, hogy felfedezze, hogy miként is alakítson számos természeti törvényt szándéka szerint. Az ember repül a levegőben, hajózik a tengeren és még a víz alatt is közlekedik. 18. Mindez bizonyítja, hogy az emberi értelem képessé vált arra, hogy túllépjen a természet korlátain, és hogy sokat felderítsen annak titkaiból. Az ember bizonyos mértékben lerázta az anyag láncait. 20. A Szentlélek ennél is nagyszerűbb képességeket adományoz majd az embernek, ha végre a lélek dolgaiért küzd és igyekszik szívét összehangolni a végtelen Isteni szeretettel. 21. Amikor szereted egy családtagodat vagy egy honfitársadat, akkor tedd azt a Végtelen Szeretet egy sugarával! Szereteted legyen Istenben és Istenért! Amikor Isten tulajdonságait megtalálod valakiben, szeresd azt az embert, akár a te családod tagja, akár egy másiké! Ontsd a határtalan szeretet fényét minden emberi lényre akivel találkozol, akár saját országodból, népedből, politikai pártodból való, akár bármilyen más nemzetiségű, bőrszínű vagy politikai szemléletű. Az Ég támogat majd titeket mialatt azon munkálkodtok, hogy összegyűjtsétek a világ szétszórt népeit az egység mindenható sátrának árnyéka alatt. 22. Isten szolgái lesztek, akik közel lakoznak Hozzá, az Ő isteni segítői a szolgálatban, gondoskodva az egész Emberiségről. Az egész Emberiségről! Minden emberi lényről! Soha ne feledjétek ezt! 23. Ne mondjátok, hogy ő olasz vagy francia, meg hogy amerikai vagy angol, hanem csak arra emlékezzetek, hogy ő Isten fia, a Legmagasabb szolgája, egy ember! Mindenki ember! Felejtsétek el a nemzetiségeket: mindenki egyenlő Isten szemében!